A második számú európai kupasorozat rekordereként a spanyol csapat eddig valamennyi fináléját megnyerte: 2006, 2007, 2014, 2015 és 2016 után immár hatodszor diadalmaskodott.
A mérkőzés elején Romelu Lukaku 11-esből még az Internazionalénak szerzett vezetést, majd Luuk de Jong két fejesével fordított az andalúziai együttes, de a milánóiak még a szünet előtt egyenlítettek Diego Godin fejesével. A mindent eldöntő találat a 74. percben szerencsés körülmények között született, mivel Lukaku szerencsétlenül ért bele Diego Carlos ollózásába.
I. félidő:
3-5. perc: Carlos buktatta a 16-os jobb oldalán Lukakut, a megítélt büntetőt a sértett a jobb alsó sarokba rúgta (0-1).
12. perc: Navas jobb oldali beadását követően De Jong hat méterről csukafejessel próbálkozott, a kapu bal oldalába tartó labdába csak beleütni tudott Handanovic (1-1).
33. perc: Banega ívelt egy szabadrúgásból az ötös bal sarkához, ahonnan De Jong ívesen, Handanovic felett a bal sarokba fejelte a labdát (2-1).
35. perc: Brozovic ívelt szabadrúgásból az ötös vonalára, ahol Godin emelkedett a legmagasabbra, és a kapu jobb oldalába fejelt (2-2).
II. félidő:
74. perc: Banega jobb oldali szabadrúgása után röviden szabadítottak fel az Inter védői, Carlos ollózva kapura lőtt, de Lukaku szerencsétlenül ért bele a bal sarok mellé tartó labdába, amely így a keresztléc alá vágódott (3-2).
Nagyszerűen kezdett az Internazionale, ugyanis első támadása végén 11-eshez jutott Lukaku buktatásáért, a büntetőt pedig maga a sértett értékesítette, aki így sorozatban 11. El-találkozóján is betalált. Az olaszok azonban nem örülhettek sokáig, mert De Jong fejesével egyenlített a Sevilla. A gólváltást követően inkább a spanyolok akarata érvényesült, mégis a milánóiak hagytak ki ziccert D'Ambrosio révén. A Sevilla aztán egy újabb De Jong-fejessel vezetést szerzett, de még rövidebb ideig játszhattak előnyben, mert Godin is fejjel volt eredményes. A szünetig hátralévő időben kiegyenlített küzdelem folyt a pályán.
A második félidőben is maradt a magas iram, a csapatok pedig felváltva veszélyeztettek, így kifejezetten élvezetes küzdelmet vívtak egymással. A 60. perctől visszavettek az együttesek a tempóból, a játék pedig óvatosabbá vált, az Inter mégis ekkor hagyta ki a legnagyobb helyzetét, ugyanis Lukaku egyedül törhetett kapura, ám a kapusba lőtt. Az egyre "csendesebben csordogáló" mérkőzésbe a Sevilla szerencsés találata lehelt ismét életet. Hátrányban az olasz csapat nagy erőket mozgósított, egy ízben a Sevilla védelme csak a gólvonalról tudott menteni. Ezt leszámítva viszont nagy helyzete nem volt az Internek, mivel andalúziai ellenfele taktikusan tördelte a játékot és húzta az időt, így története során hatodszor megnyerte a második számú európai kupasorozatot.
Európa-liga, döntő:
Sevilla (spanyol)-Internazionale (olasz) 3-2 (2-2)
Köln, zárt kapus, v.: Danny Makkelie (holland)
gólszerzők: De Jong (12., 33.), Carlos (74.), illetve Lukaku (5., 11-esből), Godin (35.)
sárga lap: Carlos (4.), Banega (45.), illetve Barella (41.), Bastoni (55.), Gagliardini (73.)
Sevilla:
Bono - Navas, Kounde, Carlos (Gudelj, 86.), Reguilon - Jordan, Fernando, Banega - Suso (Vazquez, 77.), De Jong (en-Nesziri, 85.), Ocampos (El Haddadi, 71.)
Internazionale:
Handanovic - Godin (Candreva, 90.), De Vrij, Bastoni - D'Ambrosio (Moses, 78.), Barella, Brozovic, Gagliardini (Eriksen, 78.), Young - Lukaku, Martinez (Sanchez, 78.)